Addig húzódott ennek a bejegyzésnek a kivitelezése, hogy már egészen nagyívű terveket szövögettem arról, miként fogom bemutatni a Hit Gyülekezetének karácsonyhoz való viszonyának változását az utóbbi évtizedekben. Ugyanis a sokáig meglehetősen radikális, elutasító megközelítés évek óta oldódik. Sőt, az idei karácsonyt már alapvetően kedélyesen, ostorcsapások nélkül köszöntötte a Hit Gyülekezete.
A szemlélet megváltozásához hozzájárulhatott az is, hogy míg régen elutasították a felszínes, csak megszokásból jövő, egyes ünnepekkor és életesemények során megjelenő vagy az állam által propagált vallásosságot, addig ma ezzel kevésbé van problémájuk - hiszen éppen élethalálharcot vívnak a liberális globalistákkal meg az iszlámmal. Ebben a helyzetben pedig jobb a "kereszténység" címkéje alatt nem biblikus hagyományokat ápolva összeborulni pszeudokeresztény bajtársainkkal, mint az evangéliumot képviselni, hiszen most a harc a lényeg és nem az evangélium. A kérdés pedig az, hogy olyan világban (értsd: Magyarország) akarunk-e élni, ahol a liberális globalisták (abortuszpárti melegek) és a muszlimok miatt már az evangéliumot sem lehet szabadon hirdetni, vagy a keresztény Orbán keresztény Magyarországán, ahol dőlnek hozzánk, semjénölelgetőkhöz az állami százmilliók és minden kisegyházban mennyei látomás és kiscsoportos hisztéria (ez a tömeghisztéria kisebbrendűségi komplexusos változata) kíséretében hetente megprófétálják, hogy Magyarországra hatalmas ébredés vár, miközben az emberek intellektuális, spirituális és egzisztenciális nyomora egyre csak nő?!
Naná, hogy lesz a Hit Parkban karácsonyfa meg cuki cikksorozat a Hetekben, ha ez a tét! Többet nem írunk olyanokat, hogy "a karácsonyfa (...) messze több, mint puszta fenyőkultusz. Számos más kultusz elemeit is sokszorosan ötvözi. A fenyő például a görögök körében Artemisznek, a híres epheszoszi istennőnek is szimbóluma volt, akit a rómaiak Dianaként tiszteltek. A fenyőfán levő gyertyák, amiként a téli napforduló idején fellobbanó más tüzek is napszimbólumként a születő napistenség győzelmét hivatottak hirdetni, s egyben mágikus úton, tűzvarázslással elő is segíteni azt". (Hetek, II/51, Kulcsár Árpád: Karácsony ünnepe) Azt meg úgyse rakja össze senki, hogy ha a jógára igaz, hogy "amit egyszer a démonok tiszteletére, megidézésére találtak ki, azt nem lehet elválasztani ettől, hiába nem hisz benne valaki" (Németh Sándor jógás beszédéből), tehát, ha ez a jógára igaz, akkor a karácsonyfára és a karácsonyi fényekre is igaznak kell lennie! És én most csak következetes szeretnék lenni: mert ha megnézem, amit eddig a higgyüli összehordott jógáról meg karácsonyról, akkor azt kell gondolnom, hogy ha a jóga démonizál, akkor a karácsonyfa is. Dehát "logikámat ne keresd, műfajom az operett" - idézhetnénk az alkalmazott művészet dalvers-költőjét.
Talán a válasz olyan dupla pszeudó, tripla csavart igényel a gondolkodásban, amivel nem minden hites tud megbirkózni, de azért én megkérdezném: ha a Biblia szerint nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy valamit eredetileg milyen kultikus céllal találtak ki, hiába nem hisz benne valaki, akkor a jóga esetében miért nem, és a karácsonyfa esetében miért lehet elvonatkoztatni? A Biblia téved? Németh Sándor a bibliaértelmezésében téved? Németh Sándor a jógával kapcsolatos értelmezésében téved? Vagy Németh Sándor a karácsonyfával kapcsolatos értelmezésében téved? Esetleg a Hetek téved, amelynek Németh Sándor alapító-főszerkesztője? Vagy Kulcsár Árpád igehirdető, a Szent Pál Akadémia tanára téved, akit Németh Sándor tett e szerepekbe?
Ezekkel a nyitott kérdésekkel szeretnék mindenkinek békés jógaügyi vidám karácsonyt kívánni ünnepi türelmet kérve a legközelebbi jógaügyi bejegyzés publikálásáig!
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.